Gazdaság és társadalom a XII. századi Magyarországon
Gazdaság
- a mezőgazdaság
- a 11. században jelentős mértékben elterjedt a földművelés
- a művelési mód a legelőváltás
- a gabona és a szőlő a legfontosabb kultúrák
- a bor fontos ital a középkorban: a fertőző kutak és vizek miatt rendszeresen fogyasztott ital
- már a szarvasmarha a legnépszerűbb állat, de a nomadizmusra utaló ló és juh is jelen van
- az állatokat már istállókban tartották, a nomadizmus lényegében megszűnik
- a kézművesek
- az uradalmak mellett szolgáltató falvak jönnek létre
- az itt dolgozó kézművesek látják el a földesurat vagy a királyt
- a falu nevében is benne van a mesterség: Kovácsi, Halászi, Csatár (fegyvergyártó), Gerencsér (fazekas), Szántó, Tímár, Fonó
- kereskedelem
- külkereskedelem
- kiviteli cikkek: gabona, bor, állatbőrök, élő állat, fa, méz
- behozatali cikkek: katonai felszerelések, posztó
A társadalom
- Magyarország lélekszáma
- 1,1 millió fő élhetett itt
- társadalom az Árpád-korban
- a magyarság történetének ebben a három évszázadában a társadalom folyamatos mozgásban, változásban van
- az Árpád-kor elején a még nomád állam viszonyai a jellemzőek, ahol szabad és szolga között húzódik a fő határvonal
- a 11-12. században egyre inkább a vagyoni különbségek lettek a meghatározóak, de a társadalom még alakul, amit a középső réteg elnevezése: „átmeneti réteg” is jelez
- a 13. század végére kialakul a középkori magyar társadalom, világosan megkülönböztethető csoportokkal, ezt a téma végén vizsgáljuk meg
- előkelők rétege
- világi főurak
- a pogányok lassan kikopnak a főurak közül, mert a királyok erélyesen fellépnek ellenük
- az egyházi társadalom
- kezdetben csak külföldiek voltak
- az írásbeliségben fontos szerepük volt
- átmeneti rétegek
- nehéz meghatározni a réteget
- katonáskodó, földdel rendelkező réteg tartozik ide
- pl: tizedesek a királyi várakban
- alávetett rétegek
- a 11. században sokan elszegényedtek, így a társadalom döntő többsége ehhez a réteghez tartozott
- nem egységes csoport, a teljes jogfosztottság és a teljes szabadság között sok jogi átmeneti kategória megtalálható
II. András uralkodása
- külpolitika
- halicsi háborúi
- András hosszú, több mint egy évtizedes halicsi hadjáratai semmilyen eredményt nem hoznak
- keresztes hadjáratot is vezetett
- ez gyakori volt az európai uralkodók között
- ötletszerű, kalandor hódító hadjáratok
- kizárólag a hadjáratokban részt vevő, a hódításokból közvetlenül hasznot húzó előkelő réteg érdekeit szolgálták, akik jelentős jutalmakat kaptak a királytól
- belpolitikája
- az új intézkedések
- uralkodását új birtokpolitika jellemezte
- birtokpolitika
- „az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség”
- II. András egész vármegyéket adományoz híveinek
- az adományozottak a király hűséges emberei, általában vezető egyházi vagy világi tisztségviselők
- ez nem hűbéri viszony, ugyanis nem katonáskodásért cserébe történtek meg ezek, hanem feltétel nélkül
- eredmény: rohamosan csökken a királyi birtok aránya
- a jövedelem csökkenése
- korábban a földbirtokra épülő jövedelmek jelentették a király bevételeinek egy jelentős részét
- András a tisztán pénzbeli jövedelmekre szeretett volna áttérni
- a regálé jövedelmekből nem származott elegendő bevétel: a pénzgazdálkodás nem volt olyan fejlett a 13. századi Magyarországon, hogy erre lehetett volna alapozni a királyi hatalom gazdasági alapját
- korábban a földbirtokra épülő jövedelmek jelentették a király bevételeinek egy jelentős részét
- összefoglalva: II. András francia minta alapján egy nyugat-európai modellhez próbálta közelíteni a magyar államkormányzatot, a magyarországi gazdasági viszonyok azonban nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy a régi struktúrával szemben teljesen új berendezkedést alakítson ki
- az arisztokrácia egyes csoportjai többször is kísérletet tettek a király hatalmának megdöntésére - a Bánk-féle gyilkosság
- oka: a nagy birtokadományokat gyakran külföldiek kapták
- Gertrúd, András felesége a német birodalomból származott
- 1213-ban felkelés tört ki, melynek vezetői Gertrúd udvarának korábbi magas rangú tisztségviselői, Péter ispán és Bánk nádor voltak
- János esztergomi érsek kitérő választ adott: „A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz és ha mindenki beleegyezik én magam nem ellenzem.”
- a Bánk bán történet egy író miatt vált ismertté
- a 19. században Katona József írt belőle drámát
- később ezt Erkel Ferenc megzenésítette, így operaként is szokták játszani
Az 1222.évi Aranybulla
- 1222: az adományozásból kimaradt, főleg magyar bárók arra kényszerítették II. Andrást, hogy egy oklevélben írja le, hogy megváltoztatja eddigi politikáját
- ezt Aranybullának hívjuk
- a bulla latin szó, pecsétet jelent, vagyis egy arany pecséttel lezárt oklevélről van szó
- ezt Aranybullának hívjuk
- a bárok jogai az Aranybullában
- idegenek ne kapjanak birtokokat
- nem adományoz örök tulajdonba vármegyéket
- ne viseljenek az előkelők egyszerre több méltóságot
- a királyi szerviensek az Aranybullában
- az előkelők mellett egy másik rétege is kialakult a magyar társadalomnak a 13. századra, mely jogait az Aranybullában érvényre tudta juttatni
- a királyi szerviensek
- közvetlenül a királynak tartoztak szolgálattal, ezt jelzi a serviens regis (a király szolgálója) terminus is
- helyzetük, céljaik
- a báróktól féltek: nagy kiváltság a számukra, hogy nem a terület ura, hanem a király alá tartoztak
- később majd kialakul Magyarországon a nemesség, amiről ekkor még nem beszélünk, s a szerviensek alkotják ennek a rétegnek a magját
- az Aranybullában több olyan kiváltságot is kapnak, ami a későbbi legfontosabb nemesi jogok közt is megtalálható
- összefoglalóan: tehát a 13. században kialakuló magyar nemesség első megjelenését látjuk
- csak törvényes bírói ítélettel foghatók el
- mentesülnek az adók és katonák beszállásolási kötelezettsége alól
- csak idegen támadás esetén kell hadba menni, különben a király fizet nekik
- az egyház és az Aranybulla
- az adómentesség biztosítása az egyház számára
- a zalai szerviensek ítéletlevele, 1232 – II. András korának egy másik fontos irata
- ez is a nemesség kialakulását jelzi
- a korban még nem nagyon fontos, de egy változást mutat, mely ekkor kezdődik
- 1232-ben Zala megyei serviensek kérték a királyt, hogy a megyében maguk bíráskodhassanak
- a nemesek egyre nagyobb hatalmat kapnak a korábban a király által uralt vármegyében
