szabó_magda_történelem

Hunyadi János és kora

Trónviszályok Zsigmond halála után:

-         Zsigmondnak nem volt fiú utóda, így lányának férjét, Habsburg Albertet koronázták királlyá

• rövid uralkodását a bárókkal való viták jellemezték
  • 1439-ben a királlyal elégedetlen rendek országgyűlést hívtak össze
  • a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon
    • a rendi gyűlés: az ország lakóinak van beleszólása az ország ügyeibe
    • az ország lakóin persze nem mindenki t értettek
    • a rendek:
      • az egyházi vezetők
      • a nemesek
      • a városi polgárok
    • korábban a király és a királyi tanács dekrétumai jelentik a törvényeket, ekkortól ténylegesen a király és a rendek vitáiban, kompromisszumaiban alakulnak a törvények
    • korábban elvétve hívják össze a gyűlést, innentől évente
    • általában a Pest melletti rákosi mező a gyűlés színtere
• mindössze két év uralkodás után, a törökök ellen hadba induló király a magyar táborban kitört vérhas-járványban meghalt
• Alberthez két fontos elem kapcsolódik
  • ő az első magyar uralkodó a Habsburg házból, akik majd hosszú évszázadokig állnak később a magyar állam élén
  • a rendi monarchia működése a valóságban 1439-től kezdődik Magyarországon

-         trónviszály Albert halála után

• két királyt választanak
  • Albertfelesége állapotos, de a fiú csak Albert halála után született meg
    • megko ronázzák a megszülető csecsemőt V. László néven
    • a nemesek viszont Albert halála után egy nekik tetsző személyt, Jagelló Ulászlót hívják meg a trónra
      • a 16 éves Jagelló Ulászló lengyel király
      • a nemesség úgy gondolja nagy hatalmat tud kialakítani a fiatal, külföldről érkező király felett
      • tőle a török ellen is segítséget várnak, Lengyelország támogatásában bíznak
      • mivel az ország nemesei Ulászlót támogatják, így a gyakorlatban ő uralkodik Magyarországon
      • a csecsemő Lajos és anya a nyugati szomszéd III. Frigyes Habsburg uralkodóhoz menekült

-         Hunyadi János felemelkedése

• a polgárháborús zavaros helyzetben egy harmadik tényező is felemelkedik: a törökök elleni harcokban kitűnő, a polgárháborúban Ulászlót támogató katona: Hunyadi János
  • valószínűleg havasalföldi származású román lovag
  • Zsigmond udvarában már ott van és Ulászló mellett a polgárháborúban alapozta meg hírnevét

-         Hunyadi török ellenes sikerei

• két nagy győzelem - 1442
  • a győzelmes hadvezér mítosza teremtődik meg
• „hosszú hadjárat” - 1443 október – 1444 január
  • II. Murád török szultán belső problémákkal küzdött
  • 35 000 fős, zsoldosokból, magánföldesúri hadakból álló sereg indult meg a török területek ellen
  • sok területet nem foglaltak el, a várakat kikerülték, de nagyon mélyen betörtek a Török Birodalom területére
  • 1444 januárjában tértek vissza
  • egész Európát fellelkesítette, mindenki róluk beszélt
  • az új cél: kiűzni a törököt Európából
    • a pápa is támogatta az akciót
    • a török szultán békét kért, cserébe Szerbia függetlenségét ajánlotta
    • a drinápolyi békét meg is kötötték
    • Hunyadiék megszegve a békét, elhamarkodottan támadtak: 1444. november – várnai vereség
      • Ulászló meghal az ütközetben

-         Hunyadi kormányzósága (1446-1452)

• az ország királya az 5 éves V. László lett, Habsburg Albert fia
• László nagykorúvá válásáig Hunyadi Jánost kormányzóként nevezték ki az ország élére
  • hatalma korlátozott volt

-         Hunyadi magánbirodalma

• Hunyadi - kicsit furcsa megfogalmazással – egy maffiacsalád fejeként tűnik fel az 1450-es években
• hatalmának alapja az óriási földbirtok
  • a birtok egy részét nem becsületes úton szerezte: a tisztségekhez birtok is tartozott, ez volt lényegében a fizetés a tisztségviselőnek, de a tisztség betöltése után ezt vissza kellett szolgáltatni, Hunyadi azonban ezt nem tette mindig meg
  • a magánvagyon és a közvagyon nem vált el nála élesen: állami tulajdonú földeket is a sajátjaként kezelt
  • megkapta a sóbányák és a tejles királyi sójövedelem kezelését
  • saját hű embereit juttatta hatalomhoz, látta el tisztségekkel
• számtalan tisztségre megválasztották
  • erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári várkapitány lett
  • később az egész délvidéki végvárrendszer kapitányává választották

-         újabb török támadások

• 1448 – Hunyadi súlyos vereséget szenved a töröktől Rigómezőnél
• 1453 – a törökök elfoglalják Konstantinápolyt, amivel a Bizánci Birodalom végleg megszűnik
• a törökök tovább törnek Európa ellen
• török támadás 1456-ban
  • a pápa keresztes háborút akart, de a Magyarországra érkező ferences szerzetes, Kapisztrán János toborzókörútja sikertelen volt
  • Hunyadi csak saját 10 000 fős seregére támaszkodhatott
  • 1456-ban 80 000 –es török sereg támadt Nándorfehérvárra
  • a törökök kiéheztetni akarták a védőket
    • szorosan összeláncolt török gályák ostromzárát törte át kisebb gályákkal Hunyadi, így ellátást tudott hozni a várvédő Szilágyinak
    • Zimony felől Kapisztrán vezetésével egy keresztes had átkelt a Száván és oldalba támadta a törököket, erre Hunyadi kitört a várból és győzelmükkel 60 évre megállították a török európai terjeszkedését
    • a kitört pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is elesett
    • két legenda
      • Dugovits Titusz-történet – nem igaz
        • ugyanilyen hőstettről nagyon sok más ostromnál is tudunk
        • Dugovits nevű nemesi família nem élt ekkor
        • az ostrom előtt adta ki III. Callixtusz a déli harangszó rendeletét, hogy a török elleni harcra emlékeztessen, tehát nem a nándorfehérvári diadalra emlékeztetett, de Budára a diadal híre hamarabb érkezett meg mint a pápai rendelet és később a pápa is kifejezte, hogy a nándorfehérvári győzőknek is szól a déli harang