szabó_magda_történelem

A rendszer megszilárdulása

Teleki Pál miniszterelnöksége (1920-21)

-         a fehérterror felszámolása

• a szélsőjobboldali erők lefegyverzése gyakran vezetőiknek juttatott állami pozíciókkal történt

-         földreform

• mivel Horthy rendszere deklarálta, hogy nemzetépítő erőnek a birtokos parasztságot tartja, elodázhatatlanná vált a földkérdés megoldása
  • már Károlyi is próbálkozott ezzel, de sikertelen volt
  • a Tanácsköztársaság alatt termelőszövetkezeteket alakítottak
• Teleki csak a termőterület 1/10-ed részét osztotta fel, de így is történt valami előrelépés
  • 411 000 igénylőnek juttatott, akik közül 301 000 szegényparaszt volt
  • ugyanakkor megőrizte a nagybirtok hagyományos struktúráját is

-         a vitézi rend kialakítása

• Horthy nemességet nem adhatott, de kialakított egy olyan címet, amivel magához tudta kötni a rendszerének kiépítésében érdemeket szerzett híveit
• ez volt a vitézi rend, amit a kormányzó adományozhatott az arra érdemeseknek
  • a felosztásra felajánlott föld egy részéből a rend tagjainak vitézi telkeket adtak
• a Vitézi Szék elnöke és a rend főkapitánya maga a kormányzó volt
• a lovagi szertartások szerint avathatott újabb vitézeket

-         „numerus clausus”

• a törvény kimondta, hogy a magyarországi egyetemeken minden nemzetiség csak az ország népességi arányaiban iratkozhat be
• vagyis amely népesség az ország 3%-át alkotja csak az egyetemisták 3%-a lehet
  • a numerus clausus szó szerint „zárt szám”-ot jelent
• a törvény egyértelműen egy népcsoport ellen szólt, melynek tagjai nagy arányban értelmiségi pályára mentek: ügyvédek, orvosok, tudosók voltak: ez a zsidóság

-         lemondása

• 1921-ben IV. Károly első visszatérése idején nem elég határozott fellépése miatt lemondott

Bethlen István miniszterelnöksége (1921-31)

-         gazdasági stabilizáció

• a magyar gazdaság romokban van
  • a megszálló román csapatok egész gyárakat telepítettek ki az országból
  • a bányák nagy része a határon túlra került, így a gépipar nyersanyag nélkül maradt
  • nagy volt a munkanélküliség
  • 1921-ben az ipari termelés az 1913-as évinek mindössze 47, a mezőgazdasági pedig 41%-a volt
• a helyzet rendezése
  • a Népszövetségtől kölcsönt kapott az ország
  • 1926-ban a régi, elértéktelenedett korona helyébe az erősebb pengőt vezették be
  • lassan beindult a gazdaság fejlődése

-         külpolitikai szövetséges-keresés

• a magyar állam külpolitikai célja a Horthy-korszakban a revízió volt
• az első világháború utáni békeszerződéseket bíráló Magyarországnak nem volt könnyű szövetségest találni
• a balkáni viszonyok megváltoztatására törekvő Mussoliniban sikerült megfelelő partnert találni, hisz mindkét ország érdekelt volt Jugoszlávia meggyengítésében
  • 1927-ben olasz-magyar szerződést írtak alá

    Válság és kiútkeresés

     

    -         a gazdasági világválság Magyarországot is elérte és nagyon hasonló folyamatokat és következményeket láthatunk, mint a világ más régióiban

    • a válság Magyarországon
      • az ország agrárjellege miatt elsősorban a mezőgazdaságban érték a kedvezőtlen hatások
        • a mezőgazdasági termékeket nem lehet eladni – a magyar búzára volt különösen súlyos hatással
        • a gabona ára 64%-kal csökkent két esztendő alatt
        • 1932 végén már a paraszti birtokok mintegy 60%-át terhelte adósság, s közülük éves átlagban körülbelül hétezret árvereztek el
        • a mezőgazdasági termékek iránti világpiaci kereslet visszaesésének eredménye az agrárszférában mintegy félmillió munkanélküli lett
      • az ipari termelés csökken – ez elsősorban a magyar gépipart, építőipart és vasipart érintette
    • válság hatásai
      • nagy munkanélküliség
        • Magyarországon minden harmadik ember elvesztette a munkáját
      • sztrájkok, tüntetések
      • a 10 évig a kormány élén álló Bethlen István bele is bukik ebbe
      • a szélsőséges erők megerősödése
        • Magyarországon a kommunisták szervezkednek újult lendülettel
        • a kormányzópárton, az Egységes Párton belül a radikálisabb jobboldaliak kerülnek előtérbe
    • megoldások
      • a New Deal és állami munkahelyteremtések nincsenek Magyarországon
      • Magyarországon különösen elhúzódott a gazdasági világválság

    -         Gömbös Gyula miniszterelnöksége

    • Gömbös a kormányzópárton belül a radikális jobboldali szárnyhoz tartozott
    • kormányra kerülésekor egy 95 pontból álló „Nemzeti Munkaterv”-et készített elő – nagyon tudatos, rendszerben gondolkozó, határozott politikát követett
      • mindenkinek ígért valamit, de a program pontjai keresztezték egymást, így aztán egy elképzelést eleve csak egy másik rovására lehetett volna megvalósítani (pl. nem lehet egyszerre a pénzügyi válságot felszámolni és a szociális juttatásokat növelni)
    • külpolitikája
      • Mussolini Olaszországát tekintette mintának és a hitleri Németországhoz is egyre közelebb került
        • Gömbös 1933 júniusában tett látogatást Hitlernél
      • Miért ezekhez az országokhoz közeledett Magyarország?
        • mert a magyar külpolitika fő törekvése a revízió, az első világháborúban elvesztett területek visszaszerzése volt
        • Németország és Olaszország hasonlóan szemben állt a versailles-i békéket védő egykori antantállamokkal
    • tudatos politikájával az ország lassan úrrá lett a gazdasági válságon
      • a vesztes államok jóvátétel-fizetési kötelezettségét 1932-ben eltörölték
      • Németországhoz való közeledése új, nagy piacokat jelentett a magyar mezőgazdaság számára
    • belpolitikája
      • kísérletet tett a politikai rendszer átalakítására: diktatúrát szeretett volna kiépíteni
      • központjában a modern tömegpárt megteremtésére irányuló kísérlet állt
        • az Egységes Párt átalakult, s felvette a Nemzeti Egység Pártja nevet
        • az új választásokon az erőszaktól sem riadt vissza, így hatalmas győzelmet aratott
          • így „leváltotta” a kormánypártot
      • a hadsereg fontos pozíciójába szélsőjobboldali híveit nevezte ki
        • 22 tábornokot is nyugdíjaztatott
        • korábban hadügyminiszter volt és ügyesen erősítette a hadsereg befolyását Magyarországon, így a második világháborúra a haderő az egyik legfontosabb belpolitikai tényezővé vált
      • Horthy azonban az egyensúlyra törekedve nem támogatta a szélsőséges irányba való eltolódást
        • amikor 1936 októberében Münchenben elhunyt, már bukott politikusnak számított, s csak Horthy együttérzéséből volt még Magyarország miniszterelnök

          A Harmadik Birodalom árnyékában

           

          Jobbratolódás az 1930-as évek végén

           

          -         a ’30-as évek végén több miniszterelnök váltotta egymást viszonylag gyorsan

          -         Magyarország egyre inkább a náci Németország hatása alá került

          • Magyarországot nagyon erős gazdasági szálak fűzték Németországhoz
            • a magyar kivitel 45%-a Németországba ment
          • e mellett a magyar revíziós igények támogatását is leginkább Hitlertől lehetett remélni

          -         a magyar náci irányzat is ekkor erősödött meg

          • vezetője Szálasi Ferenc, aki elvei miatt ekkor börtönbe is került
          • a magyar nácikat nyilasoknak hívjuk nyilaskeresztes jelvényükről
            • „hungaristák”-nak is nevezték magukat
          • pártjaik nevei:
            • Nemzeti Akarat Pártja
            • Magyar Nemzetiszocialista Párt

          -         Horthy nem értett egyet az erős jobbratolódással

          • a gyors kormányfőváltások oka is többek között ez volt: igyekezett megállítani az egyre szélsőségesebb irányba induló Magyarországot, de ezt nagyon kevés sikerrel tette

           

          A zsidótörvények

           

          -         a jobbratolódás egyik bizonyítéka az ekkoriban elfogadott zsidóellenes törvények

          -         1938-ban és 1939-ben a zsidóság életét nehezítő, antiszemita törvényeket fogadtak el Magyarországon

          -         oka

          • a magyar állam a hitleri Németország befolyása alá került

          -         az első zsidótörvény

          • a hamarosan miniszterelnöki székbe kerülő Imrédy Béla dolgozta ki
          • 20%-ban maximálta a zsidók számát bizonyos pályákon: orvosok, újságírók, ügyvédek
          • zsidónak az izraelita vallásúakat tekintették

          -         a második zsidótörvény

          • egy évvel később, 1939-ben úgyszintén Imrédy nyújtotta be
          • egyes pályákról, például az állami tisztviselők közül teljesen kitiltották a zsidóságot
          • e mellett a korábban előírt 20%-os arányukat 6%-ra csökkentette a meghatározott munkakörökben
          • zsidónak már nem vallási alapon tekintettek valakit, hanem etnikai alapon: zsidó akinek egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó

          -         Imrédynek pont azért kellett lemondania, mert kiderült róla, hogy ősei között szintén van zsidó

           

          Revíziós sikerek

           

          -         a náci Németországgal jó viszonyt ápoló Magyarország nyertese lett Hitler határozott, nyugati hatalmakkal nem törődő terjeszkedésének

          -         a Szudéta-vidéket Németországhoz csatoló müncheni konferencia után a határ menti magyar területeket Hitler visszacsatoltatta Magyarországhoz

          • az ország 12 ezer négyzetkilométernyi, 870 ezer lakosú felvidéki területet kapott vissza
          • ez az 1938 novemberi első bécsi döntés volt

          -         1939 márciusában Hitler megszállta Csehországot

          • létrejött egy Hitlertől függő fasiszta szlovák állam
          • Kárpátalját pedig Magyarország kapta meg

           

          A győri program

           

          -         Darányi Kálmán miniszterelnökhöz kapcsolódik

          • nagy arányú fegyverkezési programot fogadott el
          • Magyarország megkezdhette katonai erejének felkészítését a várható erőpróbára

          -         a magyar hadsereg a még trianoni békében meghatározott elvek szerint nagyon kicsi és gyengén felszerelt volt

          -         pár év alatt hatalmas összegeket költött a magyar állam a haderő fejlesztésére

          • a hadsereg 1 milliárd pengőt kapott fejlesztésre

          -         komoly hatása volt a munkanélküliség megszüntetésében és az ipai termelés növekedésében