szabó_magda_történelem

Európa gazdasági és politikai átalakulása a felfedezések után

-         a fejlett amerikai civilizációk elpusztítása, kifosztása

• a legtöbb indián az európaiak által behurcolt betegségekben halt meg (pl: himlő), amire az európaiak szervezete már immunis volt
• egy évszázad alatt tizedére csökkent az indiánok népessége

-         új növények, árucikkek Európába áramlása

• növényeket, amiket Európa addig nem ismert: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, dohány, bab, tök, gyapot, kávé, kakaó
• sok olyan kultúrnövény került be Európába, amelyek lehetővé teszik a tömegélelmezést: például a burgonya, a kukorica

-         a világkereskedelem kialakulása

• kialakul a négy kontinensre kiterjedő világkereskedelem
  • a kontinensek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz
  • az a kialakuló világkereskedelem Európának lesz alárendelve
  • fontosabbá válik a Földközi-tengernél az Atlanti- és Indiai-óceán és az északi tengeri kereskedelmi útvonalak
• a világkereskedelem rendszere
  • Európa – Ázsia
    • Á-E: selyem, fűszer, luxuscikkek, gyapot
    • E-Á: arany, ezüst, fegyverek, iparcikkek
    • Európa – Amerika
      • A-E: cukor, kávé, dohány, arany, ezüst
      • E-A: ipari késztermékek, gabona, hús
      • Európa – Afrika
        • E-A: értéktelen dísztárgyak, alkohol
      • Afrika – Amerika
        • Af-Am: rabszolgabevitel Amerikába (embertelen utaztatás hajófenéken, összezsúfolva, nagy halandóság mellett), 9-12 millió főt szállítanak át

-         nagy mennyiségű nemesfém áramlik be Európába

• a beáramló nemesfém a korábbi termelés ötszöröse volt
• a pénz értéke romlik
• ennek hatására ún. árforradalomalakul ki
  • mind az iparcikkek, mind a mezőgazdasági termékek árának növekedése
  • 2-3 szoros árnövekedés
  • ehhez hozzájárult, hogy a népesség megnövekedése miatt az élelmiszerigény is megnövekedett

-         Mit lehet kezdeni a nagy nemesfém-beáramlással?

• felélni
  • Spanyolország, Portugália: hatalmas építkezések, fényűzés jellemzi őket
• befektetni, hogy hasznot termeljen – ezt a pénzt tőkének nevezzük
  • az angolok, hollandok befektetésként kezelik az új kontinenst
  • Amerikában igény lép fel a ruhaneműk iránt: az angolok Amerikát egy új, nagy piacnak tekintik, ahol el lehet adni áruikat, elsősorban a textilipar termékeit
  • Angliában, Hollandiában: az ipart kell fejleszteni és exportálni az árukat
• tehát iparcikkeket kell előállítani, mivel ezeknek nagy piaca alakult ki
  • eddig ezeket céh-rendszerben tették, de az lassú és nem alkalmas a tömegtermelésre
  • a céhes rendszer helyett egy olyat kell kialakítani, ami gyorsabban termel több árut
  • az így kialakult új típusú árutermelési rendszert manufaktúra-rendszernekhívjuk
    • jellemzői
      • a részfeladatokat külön-külön ember végzi
      • műhelyek jönnek létre, ahol többen dolgoznak, hiszen a cél, hogy minél több árut termeljenek
      • nem a minőség, hanem a mennyiség a fontos
      • nem kell nagy szakembernek lenni, egy részfeladat elvégzését könnyű betanulni
      • alacsony bérezésű munkacsoportok jelennek meg: őket bérmunkásoknak hívjuk
      • a manufaktúra megszervezése
        • a manufaktúra megnövelte azokat a költségeket, amiket az ipari termelésbe előzetesen be kellett fektetni (tőke)
          • az üzem épülete
          • a szerszámok
          • a nyersanyag
          • a dolgozók fizetése
          • tőkéseknek hívjuk a manufaktúrákat megszervező vállalkozókat
• kialakul egy másik módszer is a textiliparban, ami a manufaktúrák mellett szintén a tőkés termelés egyik korai formája - ún kiadási rendszer
  • a vállalkozó nem alakít ki műhelyet, hanem megveszi a nyersanyagot, a szerszámokat és kiadja a falusiaknak feldolgozni, akik a saját házukban készítik el a készárut és adják vissza a vállalkozónak

-         kialakul a tőkés termelési rendszer, más néven piacgazdaság vagy kapitalizmus

• a tőkés világ logikája
  • a tőkéből hasznot, profitot kell termelni
  • korábban nem a pénz volt az érték, hanem a föld
  • az iparban a céhek helyett manufaktúrák alakulnak
  • szabad verseny: a szigorú szabályozás helyett a kereslet-kínálat viszonya határozza meg a gazdaságot
    • aki jobb minőséget állít elő olcsóbban az fennmarad és profitot termel, aki nem, az csődbe megy
    • a társadalomban a középkor merev, előjogokon alapuló szervezete felbomlik
      • a tőkés viszonyok között szabad emberekről beszélhetünk
      • sok helyen a nemesség is bekapcsolódik a tőkés vállalkozásokba
      • megerősödik a polgárság: tőkés vállalkozók, nagykereskedők alkotják ezt a réteget
      • a jobbágyokból szabad bérlők vagy bérmunkások
      • a hitel megjelenése
        • a bankok vagy személyek kamatbevétel reményében pénzt adtak kölcsön
        • a 16. század leghíresebb kereskedődinasztiája és hitelezői: az augsburgi Fuggerek

-         Európa hatalmi viszonyai átalakulnak

• új országok emelkednek fel és süllyednek le, új rend alakul ki
  • a fejlett vidékeket centrumnak nevezzük, a fejletleneket perifériának
  • a Földközi-tenger vidéke elveszíti vezető szerepét
  • az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre
    • Spanyolország és Portugália rövid időre nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság a 16. század közepétől gyorsan hanyatlásnak indultak
    • Anglia, Németalföld, Észak-Franciaország lettek az új vezető vidékek
• Közép-Európaspeciális helyzetben volt
  • az élelmiszerárak drágulása nagy fellendülés lehetőségét teremtette meg a mezőgazdasági termelésre koncentráló régiónak
    • a mezőgazdasági terményeket a piacon nagyon komoly haszonnal lehetett értékesíteni
    • a régió mezőgazdasága a centrum nyersanyagellátójává vált
    • az iparcikkeket pedig a Nyugat-Európában rohamosan fejlődő manufaktúrák szolgáltatták Közép-Európába
    • ezt az európai kontinensen belül létrejövő speciális rendszert kontinentális munkamegosztásnak nevezzük
    • a törésvonalat Nyugat- és Közép-Európa között gyakorlatilag az Elba folyó jelenti ilyen szempontból, így szoktunk „Elbától nyugatra”, illetve „keletre” nevű régiókról is beszélni
    • Milyen problémát okozhat ez a rendszer Közép-Európa számára?
      • egyrészt a régióban az ipar továbbra sem fejlődött
      • másrészt ez a középkor merev társadalom és gazdaság meggyökeresedéséhez vezetett Közép-Európában, miközben Nyugaton már kialakultak a tőkés viszonyok
        • a parasztok szabad költözését gátolták a nemesek, az elviselhetetlenségig növelték a robotot, mivel a gabona értékessé vált a földesurak növelték a majorságot a jobbágytelkek kárára s itt ugyebár a jobbágyok dolgoznak robotban

-         a korlátlan királyi hatalom (abszolutizmus) kialakulása

-         az érett középkorban kialakult államhatalmi forma a rendi monarchia

• az uralkodó a rendekkel együtt kormányozza az államot, amit rendi gyűléseken (parlament, országgyűlés) gyakorolnak
• erre azért van szükség, mert az uralkodó egymaga nem rendelkezik elég bevétellel hogy az egész országot uralja, a belső egységhez és rendhez szüksége van a rendek támogatására

-         a korlátlan királyi hatalom kialakulása

• a földrajzi felfedezések után megváltozik a helyzet, beindul a pénzforgalom, az uralkodók nagy bevételre tesznek szert, így a nemesség nélkül a királyi udvarból is uralni és irányítani tudják az államot

-         az abszolút monarchia jellemzői

• az uralkodót sem az alkotmány, sem egyéb csoportok nem akadályozhatják a kormányzásban
• a rendi gyűlést egyre ritkábban, majd egyáltalán nem hívja egybe
  • Franciaországban közel 300 évig nincs rendi gyűlés
• csak az államnak van erőszakszervezete
  • a nemesi hadseregek ezáltal megszűnnek
• nagy, állandó hadsereg alakul ki
  • az abszolutista államok bevételeiknek kétharmadát hadikiadásokra költötték
  • a súlyos pénzeken fenntartott katonai gépezetet persze nem hagyták henyélni, a XVI-XVII. században alig volt néhány évtized Európában, amikor nem zajlott valamilyen nagyobb hadművelet
• a királytól függő szakképzett hivatalnokréteg megszervezése
  • erre szintén nagy szükség van, hiszen így az uralkodó a nemesek nélkül, gyakran polgári származású hivatalnokokkal maga tudja irányítani államát

-         az abszolutizmus a legtöbb nyugat-európai országban kialakult

• Spanyolországban, hiszen ide áramlott be először a legtöbb nemesfém, így itt volt lehetősége II. Fülöpnek kiépíteni az abszolút monarchiát
• Franciaországban a Bourbon-dinasztia tagjai alakítottak ki abszolutizmust