Reformáció
- a reformáció kezdete
- 1517. október 31-én Martin Luther szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezett egy 95 pontból álló felhívást
- Luther Ágoston-rendi szerzetes volt, tehát a keresztény egyház tagja
- pontjaiban saját egyházát bírálta
- fő kiváltó oka a bűnbocsátó vagy búcsúcédulákkal való visszaélések voltak
- ha valaki bűnt követett el, akkor egyházi büntetést kapott
- ilyen egyházi büntetés volt például a böjt, zarándoklat megtétele, keresztes hadjáratban való részvétel
- a búcsúcédulákkal ezt az egyházi büntetést lehetett pénzen kiváltani
- Luthernél a 95 pontot kiváltó esemény az volt, hogy egy német püspök saját tartozását fizette ki a búcsúcédulákból befolyt összegből
- az egyház gazdagsága elleni fellépés
- a bűnt csak Isten bocsáthatja meg, így akár egyházra sincs szükség, de fényűző egyházra semmiképpen sem
- nincs szükség költséges egyházi szertartásokra, egyházi adókra
- a pápák ekkoriban nem a hitélettel, hanem hatalmuk növelésével törődtek
- nagy mecénások voltak, nagy építkezések jellemezték Rómát
- pl: Szent Péter bazilika
- a reneszánsz stílus hódított, ezért reneszánsz pápák korának is nevezték ezt az időszakot
- ez a művészeti irány az ókori művészet újjászületését jelentette
- a reneszánsz szó újjászületést jelent
- Michelangelo és Leonardo voltak a legismertebb képviselői
- az egyházban közben fokozódott az erkölcsi válság
- az egyházi méltóságokat pénzért árulták
- egy itáliai nagybirtokos egy nagy összegért püspöki hivatalt kaphatott
- a pápák saját családtagjaikat nevezik ki vezető pozíciókba
- jó példa az erkölcsi válságra VI. Sándor pápa
- négy gyermekét nevelte a pápai palotában
- ő gyakran nyúlt mérgezéshez is, de egyszer a szolgák véletlenül neki tálalták fel az egyik bíborosnak szánt mérget
- az egyházi méltóságokat pénzért árulták
- a bűnt csak Isten bocsáthatja meg, így akár egyházra sincs szükség, de fényűző egyházra semmiképpen sem
- az emberek nem értik Isten igéjét, a Bibliát, mert a papok csak latinul prédikálnak
- az anyanyelvű igehirdetés és a Biblia lefordítása mellett érvelt
- ő maga fordítja először németre a Bibliát
- az anyanyelvű igehirdetés és a Biblia lefordítása mellett érvelt
- minden olyan dolog elvetendő melyek nincsenek benne a Bibliában
- elveti a szentek és Szűz Mária tiszteletét, az utolsó kenetet, a templomi díszítéseket
- Luther a két szín alatti áldozáshoz való visszatérést is követelte
- fő kiváltó oka a bűnbocsátó vagy búcsúcédulákkal való visszaélések voltak
- a reformáció sikere
- Luther tanai nagyon gyorsan terjedtek főleg a német nyelvű területeken: a Német-római Császárság északi részén, Németalföldön, Svájcban, de később Angliában és Magyarországon is nagy hatása lett
- a reformáció terjedése
- a reformátorok különböző istentiszteletek, viták vagy röpiratok útján terjesztették az új elveket
- a Gutenberg által feltalált könyvnyomtatást nagyon sikeresen használták ki
- sok röpiratot, felhívást, vitairatot nyomtattak és sokszorosítottak
- a megnövekedett könyvigény, a röpiratok, vitairatok számának növekedése hatására Európa szerte nyíltak a nyomdák
- a Bibliát a reformáció követői nemzeti nyelvekre fordították
- ezek a reformátorok nagy műveltségű, elhivatott emberek voltak
- Mi jellemzi a protestáns prédikátorokat?
- a Biblia nagyon pontos ismerete
- jó kommunikációs képesség
- nagy műveltség
- Mi jellemzi a katolikus papokat ekkor?
- latinul prédikálnak
- a fényűző egyház nem foglalkozik a papjaival
- képzetlenek, egy vitában esélyük sincs a protestáns prédikátorokkal szemben
- Mi jellemzi a protestáns prédikátorokat?
- a reformáció irányzatai
- Luther kezdetben csak a keresztény egyházat akarta megváltoztatni, átalakítani, de végül a keresztény egyházon belül egyházszakadás következett be
- ebben szerepe volt annak is, hogy a pápa 1520-ban kiközösítette, és eretneknek nyilvánította Luthert
- a korábbi gyakorlathoz ragaszkodók alakították a katolikus egyházat
- főleg Dél-Európában, Bajorországban, Lengyelországban maradt erős
- élén a pápa áll
- az új irányzatokat protestáns egyházaknak nevezzük
- protestálni azt jelenti tiltakozni, Lutherék tiltakozására utal a kifejezés
- azonban a lutheri elveket vallók között is hamar nézeteltérések alakultak ki egyes kérdésekben
- végül négy nagyobb protestáns egyház jött létre
- evangélikus irányzat
- Luther elveinek követői az evangélikus irányzatot alakították meg
- az északi és a középső német területeken és Skandináviában terjedt el
- főleg a fejedelmek és a gazdagabb nemesek körében terjedt, akik az egyházi birtokokra szerették volna rátenni a kezüket, ha már egyházra nincs szükség
- református irányzat
- az azt elindító lutheriirányzatból indult ki, a vallás kiterjesztője Jean Calvin, magyarosan Kálvin János volt
- Kálvin nem volt felszentelt pap, csupán a párizsi egyetem teológia tanára volt, de nézetei miatt Genfbe kellett menekülnie
- jellemzői
- Kálvin egyszerű és szegény egyházat hozott létre
- olcsó, ésszerűen berendezett egyház, a templomok pompájával élesen szembefordulnak
- a kálvinizmusra jellemző hívő a nem kételkedő és nem alkuvó ember, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy betöltse azt a hivatást, amire Isten megteremtette
- a vagyont nem az élet élvezetére kell fordítani, hanem a közösség és az egyén javára újból befektetni
- elterjedése a polgárság körében volt a legnagyobb és a legvárosiasabb területen, Svájcban, Németalföldön és Franciaország egyes részein, majd később Magyarországon is
- Kálvin egyszerű és szegény egyházat hozott létre
- az azt elindító lutheriirányzatból indult ki, a vallás kiterjesztője Jean Calvin, magyarosan Kálvin János volt
- újrakeresztelkedők irányzata
- mint minden egyházi reformmozgalom idején kialakult egy irányzat mely a vagyoni egyenlőségek megszűntetését tűzte ki célul
- főleg a népi tömegek, a parasztság körében terjedt
- azt gondolták, hogy az ember csak felnőtt fejjel dönthet tudatosan a hite mellett, így akkor keresztelkedtek meg, innen a név (valójában nem újrakeresztelkedtek, csak felnőtt korban)
- szentháromságtagadó vagy unitárius irányzat
- az egyistenhit nevében megkérdőjelezték Krisztus isteni voltát és a Szentlélek létét
- hasonlított a kálvinizmushoz, szintén a polgárság körében terjedt
- elterjedése: Lengyelországban és Erdélyben alakult ki unitárius közösség
- katolikus megújulás
- a katolikus egyház természetesen nem nézhette tétlenül a reformáció folyamatát, reagálniuk kellett
- erőszakosan is fel lehetett lépni
- az inkvizíció felélesztése
- egyházi törvényszék, melynek feladata volt az eretnekek kinyomozása és megbüntetése
- az inkvizíció felélesztése
- érvekkel
- jezsuita rend létrehozása
- egy speciális szerzetesrend, melynek célja a hívek visszahódítása a katolikus egyház számára
- rendkívül tanult, művelt, a Bibliát nagyon pontosan ismerő szónokok voltak
- anyanyelven prédikáltak
- ők a pápaság diplomatái, a fejedelmi és földesúri udvarokban is jelen voltak
- magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre
- ők azok, akik fel tudják venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
- rettegettek voltak, mert egy idő után megkapták az inkvizíció működtetésének a jogát is
- a katolikus egyház is változtat
- megtiltják a búcsúcédulák árusítását
- a legfontosabb a papság fegyelmének a helyreállítása
- a pápaság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása
- kimondják az egyházi méltóságok halmozásának tilalmát
- az egyházfőnek saját egyházterületén kellett tartózkodnia, felügyelnie kellett a vallási életre, s a teológia oktatására
- papnevelő intézetek, iskolák felállítása – a katolikus papok új generációja így már műveltség és szónoki képességek terén is fel tudta venni a versenyt a protestáns prédikátorokkal
- a könyvnyomtatás nagyobb használata
- zarándoklatok, búcsújárások, körmenetek tartása
- a barokk
- az ellenreformáció megjelenésével vette kezdetét az új művészeti stílus, a barokk megjelenése és elterjedése
- a katolikus egyháznak az egyszerű hívőket el kellett kápráztatni és ráébreszteni a római katolikus egyház hatalmára és nagyságára
- a barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel próbálták ezt elérni
- a korstílus kb. 1600-tól kb. 1700-ig tartott
- jezsuita rend létrehozása
- erőszakosan is fel lehetett lépni
- vallásháborúk
- a reformáció utáni évtizedeket a vallásháborúk és vallási konfliktusok jellemzik Európában
- az inkvizíció brutalitása is ekkor éri el tetőpontját
- a rendkívül nagy pusztítást okozó harmincéves háború is vallási alapon tört ki
- a Szent Bertalan-éjről a könyvben is olvashatunk