Egyiptom, a Nílus ajándéka
Az egyiptomi állam kialakulása
- az állam hasonló okok miatt jött létre, mint Mezopotámiában
- Kr. e. 3000 körülre kialakult Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom
- Narmer-paletta – Narmer déli király legyőzte északot és egyesül a két országrész
- az ókor végéig az egyiptomi uralkodók mindkét ország királyi címét viselték, Egyiptom hivatalosan kettő volt
- Egyiptomban jön így létre az első nagy kiterjedésű állam a történelemben, a sumer civilizáció ekkor már virágzik, de városállami szinten
Az egyiptomi történelem felosztásáról:
- birodalmak – a politikai egységek megteremtése
- átmeneti korszakok – szétesik a politikai egység
- dinasztiák – uralkodócsaládok alapján
Földrajzi környezet, gazdaság
- kétféle földtípus
- Kemet – fekete föld – a Nílus termékeny fekete iszapot rakott le minden áradásakor
- Deseret – Vörös föld – a sivatag
- Egyiptom éghajlata
- meleg – 30-40 C nyári hőmérséklet
- kevés csapadék
- a Nílus áradásai határozták meg a gazdaságot és ezáltal a terület egész életét
- július 19. körül lépett ki a Nílus a medréből – innen számították az évet is az egyiptomiak
- a termékeny iszapot szétterítette
- a gátakat az áradások idején átvágják és a Nílus az egész területet elönti, a falvakat magaslatokra építették, ezek ekkor szigetre kerülnek
- az egyiptomiak öntözéses földművelést végeztek
- a saduf egy gémeskút szerű szerkezet, amivel a Nílus vizét tudták kiemelni
- régebben valamennyivel másabb volt az éghajlat, mint ma
- csapadékosabb volt, szavannák
- az ókorban a Nílus-delta 7 ágban folyt a tengerbe és mocsarasabb volt, ma 2 ágról beszélhetünk
- úszók barlangja – 5000-7000 évvel ezelőtt, még préri jellegű volt Egyiptom
- ásványkincsek
- nád, papiruszsás
- kőben nagyon gazdag
- mészkő, homokkő, diorit, gránit
- hiányzó ásványkincsek
- arany (délen, Núbiában van), réz (északon, a Szináj-félszigeten van)
- fa
A társadalom
- fáraó
- isteni eredetű a hatalma
- teljhatalmú
- feladatai
- követek fogadása, bíráskodás (ad-e kegyelmet), kihallgatta a tisztviselőket, mérnököket, jutalmakat osztogatott, főpapi teendők – szertartások bemutatása
- az ország területe elvben az ő birtoka
- templomgazdasági jelleg alakul ki itt is
- főpapok, hadvezérek, főtisztviselők
- vezír – a király utáni első méltóság
- kormányzók
- írnokok, papok, katonák
- nem csak az állami szervekben, de a magángazdaságokban is jelentős volt az írásbeliség
- közrendű szabadok
- az állam földjein dolgoztak
- a népet a mezőgazdasági munkák szünetében középítkezésekhez vezényelték, ezért ellátást kaptak
- a királyi háztartásokból kapták az élelmet, nyersanyagokat
- rabszolgák
- szűk réteg
- hadjáratok folyamán kerültek Egyiptomba
- a népesség száma Krisztus születése körül 7 millió volt, ez az ókorban igen magas népsűrűséget jelentett
- az egyiptomi gazdaság
- ugyanolyan templomgazdaság működött, mint Mezopotámiában
