szabó_magda_történelem

Magyarország a 14. században

-         a 14. századra Magyarországon is azok a társadalmi csoportok alakultak ki, mint Európa nyugati részén

A jobbágyság helyzete

-         a magyarországi jobbágyok helyzete hasonló volt a nyugat-európaiéhoz

-         terheik

• a földesúrnak fizették a kilencedet és esetleg pénzben földbért
• a robot ekkor heti 1-2 napot tett ki
• az egyháznak tizeddel tartoztak
• a királynak a kapuadót és esetleg rendkívüli hadiadót fizettek
  • ez utóbbit gyakran vetették ki az uralkodók, főleg a török veszély időszakában

-         felettük a földesúr bíráskodott – ez az úriszék

-         szabadon költözhettek

• ez más földesúrhoz vagy egy városba való költözést jelenthetett

-         a jobbágytelket a jobbágyfiú örökölte apja halála után

A városok és lakói

• Magyarországon ekkor alakulnak ki az első városok
  • Nyugat-Európához képest jóval kevesebb a város és a polgár
  • többségük mezőváros
    • nincs városfaluk, mezők veszik körül
    • kevés kiváltsággal rendelkeztek
    • inkább hasonlítottak ezek favakra, mint a nyugati városokra
    • lakóik jobbágyi státuszban vannak, a város egy földesúrtól függ
      • kiváltságuk lehet, hogy a földesúr felé egy összegben adóznak, vagy vásárt tarthattak
      • szabad királyi városok
        • királyi tulajdonban van, előjogokkal rendelkezik, városfallal körülvett
        • a király adhat városi kiváltságot településeknek
        • a kiváltságok
          • kereskedelmi: országos és helyi vásárok, árumegállító jog
          • ezek a városok a tárnokmesterhez fordulhattak peres ügyeikkel, tehát lényegében a király alá tartoztak, nem az úriszék alá
          • önkormányzatokkal kapcsolatos jogok (szabad bíró- és tanácsválasztás, bíráskodás)
        • a városi polgárok főleg idegenek: németek, olaszok voltak
        • a céhek is ekkor jelennek meg a városokban
        • a lakók többsége a várost körülvevő földeken mezőgazdasággal is foglalkozott
          • sokan szőlőtermesztéssel és borral kereskedtek
        • a legjelentősebb városok:
          • Buda, Kassa, Brassó, Sopron
          • az Anjou-korban jelennek meg a felvidéki bányavárosok (pl: Körmöcbánya, Besztercebánya)

A nemesség

• a nemesség a 13. század végére egységes jogokkal rendelkező réteggé vált
  • az Aranybulla gyűjtötte össze a magyar nemesség jogait, kiváltságait
    • minden nemes „egy és ugyanazon” szabadságot élvezi
    • adómentesek
    • katonáskodni csak honvédő háborúban kell
    • a király bíráskodik felettük
    • nem lehet bírói ítélet nélkül elfogni őket
    • a bárók
      • ők a legnagyobb földbirtokkal rendelkező, legbefolyásosabb nemesek
        • durván 200 családot jelentett
        • általában a királyi udvarban éltek
        • a király tanácsadó testületének, a királyi tanácsnak a tagjai és ők viselték a legfőbb méltóságokat is
          • a nádor a király helyettese
          • erdélyi vajda: egész Erdélyt a vajda nevű tisztségviselő igazgatta
          • bánok: más, vármegyéknél nagyobb területek vezetői: macsói bán, temesi bán
          • az ispánok álltak a megyék élén
            • gyakran a báró nem utazott le a megyéjébe, hanem egyik familiárisa igazgatta a megyét és ő csak a tisztséget viselte
            • a befolyásos tisztségek közé tartoztak az egyházi méltóságok
              • az esztergomi és a kalocsai érsek és a püspökök
              • az egyházi vezetők nagy rész bárói, illetve nemesi családból származott
      • a nemességnek a nagy része közepes vagy kisebb birtokkal rendelkezett
        • a katonáskodás mellett a vármegyék életében volt szerepük
        • őket választották meg a megyei tisztségekre, bíráskodtak a vármegyében
        • nemes volt a kis törpebirtokkal rendelkező is, ha földbirtoka mentes volt a szolgáltatásoktól
          • a jobbágyoktól birtoka nem is, de előjogai megkülönböztették